A Hunyadvármegye felelős szerkesztője Barra Réka. A mostani számból megtudhatjuk, hogy a csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület febr. 11-én nagy sikerrel vendégszerepelt a lakodalmas jelenettel Pusztakalánban, majd Igazfalván. /Hunyadvármegye (Déva), febr. - II. évf. 2. sz./
2000. május 6.
Ápr. 29-én Vajdahunyad és Déva környéke jubileumi zarándoklaton vett részt. Hat egyházközség papjai és hívei zarándokoltak Gyulafehérvárra, a főegyházmegye székesegyházába. Bekapcsolódtak Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Pusztakalán, Hátszeg, Déva város, Déva-telep plébániái összesen 450 résztvevővel. /Bőjte Mihály: Jubileumi zarándoklat Gyulafehérvárra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2002. október 31.
Csernakeresztúr megmaradt magyarnak a környező román tengerben. A település közel 1700 lelket számlál, kétharmad részben magyar. Követendő példa lehet ez Erdély és az egész Kárpát-medence magyarjainak. Lakói a madéfalvi veszedelem elől elmenekült bukovinai székelyek, akiknek egy csoportja érkezett 1910-ben mai lakhelyére, főleg a régi, bukovinai Andrásfalváról. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület 1994 májusában alakult meg. Szabó Julianna, az egyesület alelnöke elmondta: a hagyományőrző csoport rendszeresen tart néptáncot és népszokásokat bemutató előadásokat itthon és külföldön is. Kolozsváron szinte minden évben fellépnek, Székelyföldön is, és persze Déván, Vajdahunyadon, Pusztakalánon még gyakrabban. A mintegy 40 tagú egyesületben minden korosztály képviselteti magát. Az egyesület teljesen amatőr, saját kezűleg készítik öltözéküket. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület minden évben részt vesz a Bukovinai Székely Fesztiválon, amely jövőre a vajdasági Székelykevén lesz. Ugyanis a csernakeresztúriak tagjai a bonyhádi székhelyű Bukovinai Székely Egyesületnek, amely az Erdélyben és Magyarországon, de még Jugoszláviában is szétszóródott bukovinai székelységet tartja össze. Sokszor léptek fel Bonyhádon. A magyarországi támogatás fontos a külföldi turnék költségeivel kapcsolatban, de a Dévai Polgármesteri Hivatal is támogatja az önképző csoportot. A lelkes keresztúriak 1995-ben bukovinai székely tájházat nyitottak meg. A tájház az eredeti, 1910 körüli telepesek életmódját és házberendezését tükrözi. /Chirmiciu András: Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2003. január 14.
Hunyad megyében 2002-ben tovább fogyott a magyarság. A dévai telepi római katolikus egyházközségben tavaly 6 esküvőt, 16 keresztelőt és 44 temetést regisztráltak. A dévai Ferenc-rendi római katolikus egyházközségben 9 esküvőt (mind vegyes), 17 keresztelőt, valamint 32 temetést tartottak. A dévai református gyülekezet 22 hívét búcsúztatta, 5 fiatal pár kötött házasságot, keresztelőre azonban nem került sor. Vajdahunyadon a római katolikusoknál 2002-ben 12 esküvőt, 37 keresztelőt és 47 temetést jegyeztek fel. A vajdahunyadi reformátusoknál 11 esküvő (ebből 3 színmagyar) és 11 keresztelő mellett 30 temetés volt. A vajdahunyadi baptistáknál egyetlen egy gyermekbemutató, 2 menyegző és 3 temetés volt. Petrozsény római katolikus egyházközösségében 19 esküvőt, 34 keresztelőt és 68 temetést regisztráltak a tavalyi év során. A petrozsényi reformátusoknál 4 esküvő és 5 keresztelő mellett 34 temetést tartottak nyilván. A petrozsényi unitárius egyházközségben 1 esküvő és 2 keresztelő mellett 8 temetés volt. Vulkán római katolikus közösségében 8 esküvő (csak 2 vegyes), 31 keresztelő (nem mind magyar) és 16 temetés - közülük 2 HIV-fertőzött gyermek - volt. A vulkáni reformátusoknál 5 esküvőt, 3 keresztelést, 15 konfirmációt és 15 temetést tartanak nyilván 2002-ben. Lupény római katolikus egyházközösségében 8 esküvő, 17 keresztelő és 23 temetés történt tavaly. A lupényi református gyülekezetben 4 esküvőt (1 vegyes), 8 keresztelőt (közülük 1 Urikányban), 12 konfirmációt és 16 temetést regisztráltak. Az egyházközséghez 18 személy csatlakozott, a gyülekezet teljes létszáma 994 fő. Petrilla római katolikus egyházközségében 2 esküvő, 19 keresztelő (ebből 5 Lónyán) és 27 temetés (12 Lónyán) volt. Pusztakalán római katolikus egyházközségében 4 esküvő és 3 keresztelő mellett 20 temetés volt. Bácsi-pusztakalán református gyülekezetében 2 esküvőt, 1 keresztelőt, 3 konfirmációt és 2 temetést regisztráltak. Piskitelep református egyházközségében 2 keresztelőt és 11 temetést (ebből 4 Harón) tartanak nyilván. Esküvő nem volt. A csernakeresztúri-piskitelepi római katolikus egyházközségben 3 esküvőt és 2 keresztelőt regisztráltak. A temetések száma 22 volt, ebből 8 Piskitelepen. Szászvároson a reformátusoknál nem volt esküvő, volt viszont 2 keresztelő és 6 temetés. A szászvárosi római katolikus egyházközösségben sem volt esküvő. A 8 keresztelő mellett 2 temetés volt. A megyei adatokat összegezve, azt lehet mondani, hogy rohamosan csökken a magyarság. Minden keresztelőre nagyjából három temetés jut. Növekedés csak a vulkáni és szászvárosi katolikusoknál tapasztalható. Aránylag kiegyensúlyozott a helyzet a lupényi római katolikusoknál és a bácsi-pusztakaláni reformátusoknál. /(C. A.): Mégsem szabad feladni a reményt! Tovább fogy a Hunyad megyei magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./
2003. január 24.
Keserű, kiábrándult cikket írt Szabó Csaba. A szegény emberek titokban abban reménykednek, hogy ez a regionalizálódás valami jót hozhat a magyarság konyhájára. A román állam soha nem fog az erdélyi hagyományos belhatárokhoz igazodni. Az idő a román államnak dolgozik, hiszen a magyar elem kihalásával egyre kevesebb lesz az olyan térség, ahol belső határok húzásakor egyáltalán szóba jöhet az etnikai összetétel. Szomorú példákat hozott: Brassó megyében egyetlen olyan település sincs, ahol öt-tíz éven belül nem süllyed kuriózumszintre a magyar jelenlét. Halmágy élő halott, Fogarast már temetik, Kőhalom számlálja napjait. Hunyad megyében az egész Cserna völgye (kivéve Csernakeresztúrt) egy magyar múmia; Hátszeg sorsa megpecsételődött, Piski és Pusztakalán árnyéka önmagának. Elveszett Petrozsény magyar líceuma is (1996), Lupény pedig Urikánnyal hiába próbálkozik visszahozni a régi világot. Karánsebes, Nándorhegy - régen halott. "A magyarság számára itt nincs feltámadás még akkor sem, ha fehér lovon vonul ide be Orbán Viktor és Kovács László, és piros-fehér-zöldre festik a padokat mindenfelé. Ne reménykedjünk hát főleg mi, kolozsváriak semmiféle regionálási jelenségben. A szórványmagyarság olyannyira elvesztette védekező reflexeit, hogy még arra sem képes, hogy önszerveződő módon értesítse az alulinformált kisgyerekes magyar családokat, hogy a magyar állam által kiutalt nevelési ösztöndíj (egy magyar tagozaton tanuló gyerekért 22 500 forint jár ) kérelmezésének határideje december kellős közepén lejár, és ne reménykedjen senki abban, hogy a kérvények beadása folyamatosan történik." "Már csak az maradt hátra, hogy önmagunk régióját, családunkat, lakásunkat megvédjük. Harc az otthonrégióért, a túlélésért. Segítség viszont sehol. Az RMDSZ ellenszenves tömegklikk lett, a kisebbségi létért folytatott kollektív harc szánalmas udemerizmusba fúlt, az egyházak pedig ahelyett, hogy - na de ez más régióhoz tartozik." /Szabó Csaba: Harc az otthonrégióért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2003. február 28.
Hunyad megye magyarsága két vidéken található, a Maros völgyében levő településeken. Ide tartoznak azok a helységek, ahol magyar nyelvű tanítás folyik: Déva, Vajdahunyad, Szászváros, Csernakeresztúr, Pusztakalán, Marosnémeti és Rákosd. A másik részt a Zsil völgyi települések magyar lakossága alkotja: Lupény, Vulkán, Petrozsény, Petrilla és Urikány. A megye magyarsága szegénységben él, elsősorban a munkanélküliség miatt. A gazdasági válság hatása a Zsil völgyében erősebb. A magyar oktatás szempontjából a két vidék között eltérő tendenciák figyelhetők meg. A Zsil völgyében leépülés történt. Megszűnt a petrozsényi líceum magyar tagozata, s ezzel a Zsil völgyi magyar nyelvű középiskolai oktatás. Erdélyszerte a szórványban megszűnnek a magyar tagozatok. Ezzel szemben Déván növekszik a magyarul tanuló diákok száma. Ez a növekedés a Déván működő Szent Ferenc Alapítvány keretén belül, a Böjte Csaba ferences szerzetes által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégium és a szórványkollégium. A dévai magyar nyelvű oktatásban fontos szerepet játszik a Traian Elméleti Líceum /itt van Hunyad megye egyetlen magyar tagozata/. Az 1996/97-es tanévben 56 diákja volt a magyar tagozatnak, jelenleg pedig 154. Célszerű lenne önálló magyar középiskolát létrehozni Déván. Ezt a célt tűzte ki a helyi Geszthy Ferenc Társaság. /Kásler Izabella tanárnő: A magyar nyelvű oktatás helyzete Déván és Hunyad megyében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./
2003. szeptember 13.
Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban tartották meg a Hunyad megyei magyar pedagógusok gyűlését. Lászlóffy Pál, az RMPSZ országos elnöke mikrorégiós megoldások kialakítását javasolta. Már öt esztendővel ezelőtt megfogalmazódott, hogy a szórványban a meglévő tagozatok fenntartása mellett, egy-két, esetleg három régiós oktatási központ kialakításával kell biztosítani a folytonosságot. Déván látványos fejlődésnek indult a középiskola. Immár harmadik esztendeje három párhuzamos kilencedik indul. De ez csak a csúcs. Alap kellene alája. A középiskola egyik tartólába a Szent Ferenc Alapítvány működtette Magyarok Nagyasszonya Kollégium, ahol közel 150 gyermek tanul, a másik pillér lenne az Eminescu-Petőfi Általános Iskola 163 gyermekkel, a harmadik láb azonban, amely a vidéket jelentené, eléggé inog. Ismert a Zsil völgye nehéz gazdasági-szociális helyzete, de ez sem indokolja, hogy tíz esztendő alatt Petrozsényban a középiskolai szintű anyanyelvű oktatás 20 gyermekkel tengődő, tanári kar nélküli általános iskolai tagozattá sorvadjon. Vulkánban egyetlen gyermek sem iratkozott a magyar tannyelvű első osztályba, az V-VIII.-at pedig az alacsony létszám miatt össze kellett vonni két osztályba. Lupény egyelőre tartja magát, összesen 84 diák tanul anyanyelvén, de a tanári kar többnyire szakképzett nyugdíjas pedagógusokból vagy helyettesítőkből áll. Urikányban két gyermek maradt az összevont elemi osztályban. Petrillán van némi fejlődés. Jelenleg 46 gyermek tanul a magyar tagozaton, a tanári kar azonban itt is hézagos. Az óvodák helyzete siralmasabb. Átlagban 10-15 gyermek jár egy-egy zsil-völgyi helység magyar tannyelvű óvodájába, de Lupényban is, Petrillán is délutáni műszakban tanulnak. Lupényban helyhiány miatt elvileg minden csoport három váltásban kellene járjon, de az intézmény román igazgatónője kisajátította a reggeli váltást, így a magyar gyermekek hol kora, hol késő délután járnak óvodába. A zsil-völgyi helyzet megoldására született az az ötlet, hogy Petrozsényban a hajdani zárdaépületben kollégiummal ellátott oktatási-művelődési központot alakítsanak ki. Egyelőre a Szent Ferenc Alapítvány 1,6 milliárd lejt előlegezett az épület rendbetételére. Ebből sikerült felújítani a tetőszerkezetet. A petrozsényi tanügyi megbeszélésen a helyi közösség vezetői felrótták, hogy az RMDSZ országos vezetősége hathatós támogatást ígért az oktatási központ kialakítására, de eddig egyetlen lejt sem adott erre. Kövessi Botond megyei RMDSZ ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy addig semmiféle alapítványi támogatásra nem lehet igényt tartani, amíg az épület nincs telekkönyvezve. A petrozsényi központnak nemcsak kialakítása bizonytalan, hanem egyelőre az is kérdés, hogy ki fog itt tanulni. Habár a petrozsényiak egyértelműen a petrillai tagozat bekebelezéséről beszélnek, Petrillán egyelőre senki sem hajlandó elfogadni azt, hogy akár gyermekek, akár pedagógusok ingázzanak Petrozsényba, ameddig Petrillán fejlődő magyar tagozatuk van. Lászlóffy Pál RMPSZ-elnök azonban a múlt napi tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy az európai normáknak megfelelően, a minőségi oktatás érdekében történő iskolaösszevonások során előfordulhat, hogy az ilyen kis létszámú tagozatok, ha fejlődőek is, egy nagyobb iskolaközpontba kényszerülnek. Szászvároson, Pusztakalánban, Rákosdon, Csernakeresztúron egyelőre visszaesés nem tapasztalható. A csernakeresztúriaknak komoly gondot jelent, hogy az iskola igazgatója nem hajlandó meghirdetni a megüresedett magyar tanítói állást, s így a szakképzett versenyvizsgát nyert helybeli tanítónő Szászvároson kényszerül tanítani. Déván évek óta komoly nehézséget jelent, hogy a különböző szintű magyar tanítás négy különálló iskola tagozataként működik. - Ezért indokoltnak láttuk egy olyan önálló oktatási intézmény létrehozását, ismertette a Geszthy Ferenc Társaság célkitűzését Varga Károly elnök. A 600 négyzetméteres felületű intézmény átadását 2005 szeptemberére tervezik. Az újságok viszont arról írtak, hogy a Geszthy Társaság el akarja venni a Szent Ferenc Alapítvány kenyerét. A mostani megbeszélésen azonban mindkét alapítvány elnöke biztosította az egybegyűlteket arról, hogy itt nem lesz kenyértörés. Kötő József, az RMDSZ oktatási és művelődési ügyvezető alelnöke megállapította, hogy a Szent Ferenc Alapítvány által beindított szakiskolának, illetve a Geszthy által tervezett iskolaközpontba költöző elméleti oktatást biztosító líceumi osztályoknak kell jelenteniük majd azt a csúcsot, amely alá bevihető az időközben kialakuló szórványkollégium-láncolat. Sok a gond. A legtöbb iskolában azt sem igazán tudják, ki fogja tanítani a már beiratkozott gyermekeket. Állítólagos számítástechnikai hiba miatt a magyar tagozatokon meghirdetett helyek mellé nem tüntették fel az oktatási nyelvet, s így az állásokat román anyanyelvű szaktanárok töltötték be. Még magyar irodalomból is! Ezt sürgősen korrigálnunk kell - mondta Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő. Az anyaországi beiskolázási támogatás is sok vonatkozásban csak ígéret maradt. A jelen lévő pedagógusok folyamodványt fogalmaztak meg a magyar kormány felé, megköszönve az eddigi támogatást és a megígért támogatások folyósítását kérve. /Gáspár-Barra Réka: Helyzetjelentés a Hunyad megyei magyar oktatásról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2002. március 29.
A Hunyad megyei Sztrígyszentgyörgy faluban megkerült a XII. században épített műemléktemplom harangja. A 40 kg-os harangot 2000 szeptemberében lopta el a falu tehénpásztora. A templomban már több mint egy évtizede nem tartanak istentiszteletet, így nem volt nehéz elcsenni az 1727-ben öntött harangot. A tolvaj nem tudta értékesíti a harangot, ezért elásta a harangot a faluszéli erdőbe, egy jobb üzletelési alkalomig. Az elásott harangra most bukkantak rá a pusztakaláni rendőrök, akik éppen lopott kegytárgyak ügyében nyomoztak. - Hunyad megyében az utóbbi évtizedben ez a harmadik eset, hogy ellopták egy templom harangját. /Megkerült harang. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2002. május 6.
Az Arad és Hunyad megyei SZDP–RMDSZ protokollum részleteit ismertette a lap Arad megyében a Szabadság-szoborról: tanulmányozni fogják, melyik a legalkalmasabb hely a szoborcsoport újrafelállítására. A felállítás engedélyének függvényében meghatározzák a restaurálás és újrafelállítás időszakait. Az Arad megyei történelmi emlékművek visszanyerése terén megállapodtak Nepomuki Szent János szobrának restaurálásáról és újrafelállításáról, továbbá az aradi vár civil jellegű átalakításáról. Az utcanév-változtatások javaslatai: Andrényi utca, Neuman-testvérek utca, Salacz Gyula utca, Barabás Béla utca, Kuncz Aladár utca, Heim Domokos tér, József Attila utca. Egykori kimagasló személyiségek sírhelyeinek megőrzése és védelme. Alsótemető: Barabás Béla (Románia képviselőházának és szenátusának tagja, a Kölcsey Egyesület vezetője), Varjassy Árpád (vezér-tanfelügyelő, a Kölcsey Egyesület elnöke 1893–1915 között), Varjassy Árpád (a Kölcsey Egyesület elnöke 1881–1886 között), Csécsi Imre (református lelkész, költő), Parecz István (A Kölcsy Egyesület alapító tagja), Parecz Béla (Románia képviselőházának tagja), Institoris Kálmán (Arad polgármestere 1901–1906 között), Lőcs Rezső (Arad polgármestere 1917–1919 között), Cserepy Árpád (ezredes, a Kölcsey Egyesület vezetője), Dr. Szele Károly (zeneszerző, zongorista, a Kölcsey Egyesület alelnöke), Mezey Zsigmond (zenekritikus, történész), Sulik Kálmán (újságíró, szerkesztő), Lászlóffy-Wencel Bódog (színigazgató), Szöllőssy István (tanár, a Kölcsey Egyesület titkára), Frint Lajos (evangélikus püspök), Szántay Lajos (műépítész, a kultúrpalota és az evangélikus templom tervezője), Hajós Imre (festőművész, tanár), Simay István, Hönig Frigyes (gyáros, több aradi gyár megalapítója). Felsőtemető: Pataky Sándor (festőművész, tanár). Fehér megyében egyelőre csak megállapodás született, a konkrétumok még váratnak magukra. - Hunyad megyében a megyei RMDSZ operatív tanácsa kinevezte a megyei RMDSZ–SZDP protokollumba foglalt célkitűzések felelőseit, akiknek a megszabott határidők lejártáig mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az egyezménynek konkrét eredményei is legyenek. Az RMDSZ számára a legfontosabb pont a magyar tannyelvű állami közoktatás fenntartásának és fejlesztésének kormánypárti támogatása volt. Az egyezmény magyar tannyelvű osztályok működését garantálja a petrozsényi 4-es és 5-ös számú általános iskolákban, Petrillán, Vulkánban, Lupényban, Urikányban, Déván, Vajdahunyadon, Szászvároson és Pusztakalánban. Az RMDSZ-nek sikerült kieszközölnie, hogy az egészen szórvány településeken a minimális létszám alatti osztályok is működhessenek. A lupényi római katolikus egyházat megillető ingatlan, amely ma a Nyugdíjasok Házaként működik, ennek tulajdonjogi viszonyát a második negyedév folyamán kell tisztázni. Az aláírók sürgetik a vajdahunyadi vár restaurálását és a zejkányi emlékmű helyreállítását. /Mit tartalmaz az SZDP–RMDSZ protokollum régiónkban? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2002. június 11.
Ötödik éve járja a szórványt, írta Szabó Csaba. Tudja, hogy miért menthetetlen Hátszeg, tudja, hogy Zsibó soha nem támad fel, hogy Pusztakalán napjai meg vannak számlálva, tudja, hogy Kőhalom és Bethlen végleg elesett... Azt is tudja, hogy ezt nem szabad így kimondani, mert a felmentő seregben bízó végvárak még reménykednek. A harmadik évezred Erdélye már árnyéka sem önmagának. A temesvári magyar líceum hirdetések útján próbál Kolozsvárról, vagy a Székelyföldről tanárokat szerezni. Nagyváradon, Ady városának magánkézbe került a magyar napilapja. Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár, írta. A Babes-Bolyai Tudományegyetem nemsokára megjelenő, 20 oldalas diáklapjának, az UBB-Reportnak egyetlen oldala lesz "magyar". Más szóval: kisvárosiasodik a nagy Kolozsvár. /Szabó Csaba: Előttünk az özönvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár – ebben nincs igaza az újságírónak.
2004. január 21.
A szórványnak számító Hunyad megyében volt 1992 és 2002 között Erdély 16 megyéje közül arányosan a magyarság lélekszámában a legnagyobb visszaesés. 2003 viszont javuló tendenciát mutat: Hunyad megyében a magyarság apadási folyamata lassult. A 2003-as tényadatok, zárójelben a 2002-es adatok: A dévai csángótelepi római katolikus egyházközösségben 12 (6) esküvőt, 7 (16) keresztelőt és 33 (44) temetést, a dévai belvárosi római katolikus egyházközösségben 8 (9) esküvőt, 23 (17) keresztelőt, valamint 23 (32) temetést, a dévai református gyülekezetben 18 (22) temetést, 7 (5) esküvőt és , 4 (0) keresztelőt regisztráltak. A megyeszékhelyen még így is csökken a magyarság száma. Vajdahunyadon a római katolikusoknál 13 (12) esküvőt, 35 (37) keresztelőt és 41 (47) temetést, a vajdahunyadi református egyházközösségben 5 (11) esküvőt (ebből csak egy színmagyar), és 8 (11) keresztelő mellett 16 (30) temetést jegyeztek be. Vajdahunyadon tehát tovább csökken a magyarság lélekszáma. A Zsil völgye fővárosában, Petrozsényban a római katolikus egyházközösségben 16 (19) esküvőt, 25 (34) keresztelőt és 53 (68) temetést, a petrozsényi reformátusoknál 5 (4) esküvő és 10 (5) keresztelő mellett 21 (34) temetést, a petrozsényi unitárius egyházközösségben 1 (1) esküvőt és 9 (8) temetést tartanak nyilván. A vulkáni római katolikus közösségben 9 (8) esküvő, 25 (31) keresztelő és 21 (16) temetés volt, a vulkáni reformátusoknál pedig 4 (5) esküvő, 6 (3) keresztelő és 20 (15) temetés. A lupényi római katolikus egyházközösségben 8 (8) esküvő, 12 (17) keresztelő és 71! (23) temetés történt tavaly, a lupényi református gyülekezetben pedig 6 (4) esküvő, 10 (8) keresztelő (közülük 3 Urikányban), és 26 (16) temetés, továbbá a lupényi unitáriusoknál 2 (3) keresztelő és 4 (3) temetés volt. A megye többi magyarlakta településén a helyzet a következő. A pusztakaláni római katolikus egyházközösségben 4 (4) esküvő és 8 (3) keresztelő mellett 17 (20) temetés volt. A bácsi-pusztakaláni református gyülekezetben 2 (2) esküvőt, 2 (1) keresztelőt, és 8 (2) temetést regisztráltak, majdnem fele-fele arányban Bácsi község és Pusztakalán városa között. A piskitelepi református egyházközségben 3 (2) keresztelőt (ebből egy Harón), 7 (11) temetést (ebből 3 Harón) tartanak nyilván. Esküvőből is volt 2 (az egyik szintén Harón), holott az előző évben nem volt. A csernakeresztúri és piskitelepi római katolikus egyházközösségekben összesen 8 (3) esküvőt (ebből 1 Piskitelepen) és 9 (2) keresztelőt regisztráltak. A temetések száma 21 (22) volt, ebből 7 Piskitelepen. A szászvárosi reformátusoknál az előző évhez hasonlóan tavaly sem volt esküvő. Volt viszont 2 (2) keresztelő és 2 (6) temetés. A szászvárosi római katolikus egyházközösségben 3 (0) esküvő, és 12 (8) keresztelő mellett 3 (2) temetés is volt. A megyei adatokat összegezve: 2003-ban tovább csökkent a magyarság. A temetések száma még mindig nagyobb, mint a keresztelőké, azonban a 2002-es arány, amikor egy keresztelőre nagyjából három temetés jutott, mégis javult. Hunyad megyében nehezek az életkörülmények, magas a munkanélküliség, nagy a szegénység, az elvándorlás is számottevő. /Chirmiciu András: Megyei magyarság-összkép. Mérséklődik a fogyás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./
2004. október 20.
A Fehér megyei Alkenyér vasútállomás-épülete mellett álló, csak román nyelven "jelzett" Kinizsi-emlékmű /Paul Chinezu/ elé két-három autóbusznyi nagyenyedi, illetve Fehér megyei magyar vonult fel okt. 15-én, a kenyérmezei csata 525. évfordulójának megünneplésére. A környéken már csak a családnevekben lehet tetten érni a magyar (közel)múltat. A felemelő ünnepség után az egybegyűltek visszautaztak Nagyenyedre, ahol tudományos előadások hangzottak el. Dr. Radu Lupescu történész kitűnő magyarsággal elmondott előadásában megemlékezett Hunyadi János nándorfehérvári csatájáról is. Kovács Jenő mérnök a "300 békétlen év" történetét elemezte. Szóba került a pusztakaláni buzogány-ügy, Sárd, Szentimre, Borberek és Kéménd emlékei. Dr. Gudor Botond magyarigeni református lelkész, Hunyadi János négy emeltetett, illetve átépített, dél-erdélyi templomáról, köztük a szentimreiről beszélt. /Bakó Botond: Kinizsi Pál emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. szeptember 22.
Szeptember 20-án, vasárnap falutalálkozót, hálaadó istentisztelet tartottak Bácsiban. A Sztrigy menti faluról az írások már 1332-ben említést tesznek. Az 1940-es években a reformátusok 300 körül voltak, ma százan sincsenek. Az utóbbi 14 évben Bácsiban és a hozzátartozó Pusztakalánban 98 temetés és csak 24 keresztelés volt, miközben az anyanyelvű oktatás már az 1950-es években megszűnt. Tavaly az Illyés Közalapítvány, a helyi önkormányzat, Vas megye és a hívek segítségével sikerült teljesen felújítani a templomot. Jenei Tamás lelkipásztor, a kolozsvári püspökség belmissziói osztályának vezetője hirdetett igét. Megjelent Vetési László szórványügyi előadó is. /Hálaadó istentisztelet Bácsiban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2006. január 13.
Kilenc Hunyad megyei településen indulhat magyar tannyelvű első osztály az idei őszön, Petrozsényban, Petrillán, Lupényban, Vulkánban, Szászvároson, Pusztakalánban, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, Déván lehetőség van első osztály indítására. A megyei tanfelügyelőség jóváhagyta a beiskolázási tervet, felküldte a minisztériumba, jelezte Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. Középiskolai szinten is sikerült három párhuzamos kilencedik osztályt kieszközölni Déván a Téglás Gábor Iskolában, amelyhez még hozzájön a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Magániskola keretében induló faipari osztály. Lesz újra informatika-matek szak, szolgáltatói osztály és a szakiskolai képzésben ezúttal nyomdaipari oktatás indul. /Gáspár-Barra Réka: Anyanyelvű oktatás Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2006. március 3.
Az uniós csatlakozás küszöbén a kormány megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy több százezer állampolgár él villanyáram nélkül. Jelenleg Romániában 116 település van áram nélkül, további 1740 faluban csak részlegesen végeztek a villamosítással, 180 városban pedig sürgősen bővíteni kell a hálózatot, mert a peremkerületekben nincs villany. Az összesítés rózsaszínű tollal íródott, mert az áram hiánya miatt a világtól elszigetelt települések száma 306, ezek döntő hányada a Duna-deltában és nehezen megközelíthető hegyvidéken található. Brüsszel arra kötelezi Romániát, hogy 2007-ig a gyakorlatban fejezze be az ország villamosítását, mert a teljes vagy részleges hiány legalább 300 ezer lakost érint. Az Electrica húzza-halogatja az utolsó falvak villamosítását, mert az sokba kerül, a lakossági fogyasztás ott minimális. Teljesen áram nélküli település Arad megyében, a hivatalos információ alapján, nincs. Simona Cuzman ügyvezető igazgatóhelyettes azonban elmondta, a megyében a 2002-es népszámláláskor összeírt 185 924 lakás közül 3757 otthonban nincs villany. Ebben azok a házak is szerepelnek, amelyeket a szolgáltató kapcsolt le, mert nem egyenlítették ki a számlát. Az illetékesek szerint jelenleg mindegyik Temes megyei településen van villamos energia. Azonban sok helyen elavultak a vezetékek, régiek az oszlopok, elég egy kisebb vihar ahhoz, hogy ideig-óráig áram nélkül maradjanak települések. Hunyad megye területének 90 százalékára jut el az elektromos áram. Jelenleg még 10 olyan települést tartanak számon a megyében, ahol 155 lakásban a petróleumlámpa az egyetlen fényforrás. A legnagyobb gond az, hogy a törvény szerint a települések villamosítását a helyi önkormányzatoknak kell fedezniük. Erre a legtöbb esetben azonban nincs lehetőség. Emellett 196 olyan esetet is számon tartanak, ahol a településre ugyan bevezették az áramot, de bizonyos részek anélkül maradtak. Ez már városon is előfordul: Hátszegen, Pusztakalánban, Algyógyon, Urikányban, sőt az utóbbi időben felkapott üdülőn, Alvácán is. Tariceanu miniszterelnök múlt héten meghirdetett villamosítási akciója az ötvenes évek politikai szlogenjeire emlékeztet, ő sem gondolhatta komolyan, hogy tíz hónap alatt bepótolják, amiről eddig elfeledkeztek. /Gáspár-Barra Réka Irházi János Pataky Lehel Zsolt: Villany nélküli települések. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./
2006. szeptember 10.
Tíz éve halt meg Horváth Antal /Lujzi-Kaluger, 1932. szept. 5. – Csíkszentdomokos, 1996. szept. 27./ plébános, tiszteletbeli kanonok. Mezősámsondon, Pusztakalánban, Csíkszentimrén és Csíkszentdomokoson volt plébános, Csíksomlyón temették a kegytemplom kriptájába. Ő telepítette le a segítő-nővéreket Csíkszentdomokosra. /Szirmai Béla: Tíz éve halt meg. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./
2007. január 31.
Január 27-28-án a Déva melletti ifjúsági táborban gyűltek össze a Hunyad megyei magyar ifjúsági szervezetek képviselői. Ez volt az első ilyen jellegű összejövetel több mint két év után, jelezte Széll Lőrinc, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetője. A lupényi és vajdahunyadi MADISZ-on kívül a dévai középiskolások szövetsége, a Batizán Attila rákosdi református lelkész által indított Ifjúsági Keresztény Egyesület, a Téglás Gábor Iskola két diákszervezete, illetve a petrozsényi, pusztakaláni, csernakeresztúri és vulkáni magyar ifjak is részt vettek a rendezvényen. A programok szervezésében a jövőben kiemelt szerepet kapna szórványban élő magyar ifjak összefogása. /CH. A. : Hunyad megyei ifjúsági konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./ A Hunyad megyei magyar ifjúsági találkozón tisztújítást is tartottak. A Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) élére Széll Lőrinc került, alelnöknek Juhász Róbertet, titkárnak pedig Márton Tímeát választották. /CH. A. : Tisztújítás az ifjúságnál. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./
2007. február 2.
Az elmúlt századokban Arad megyében több száz kisebb-nagyobb könyvtár létezett, amelyek zömét mára teljesen széthordták. A legjelentősebb pusztítás, akárcsak az ország többi megyéjében, a vállalati, szakszervezeti könyvtárak állományát érintette. Az egykori szocialista vállalatok a rendszerváltást követően csődbe jutottak, részben privatizálták azokat, a vállalati könyvtár az esetek túlnyomó részében a szemétbe, pontosabban a zúzdába került. Olyan helyről is kerültek szemétbe könyvek, ahol állítólag a magyar kultúrát ápolják. Azokban a nagyvállalatokban, ahol az új tulajdonosi kör értelmes emberekből állott, a szakszervezetnek sikerült átmentenie a nyomtatott vagyont. Aradon, a megyeszékhelyen a legjobb megoldást az egykori esztergapadgyár – ma ARIS – szakszervezete választotta: a vállalati könyvtár szépirodalmi részét tíz évvel ezelőtt átadták a Vlaicu Egyetemnek. Aki szemfüles volt, a ‘90-es évek elején még vásárolhatott a leleményesebb szakszervezetek kiárusításain. A tehervagyongyári szakszervezet 2003-ban felkínálta a köteteket megvételre a szakszervezeti tagoknak. Ami megmaradt, vidéki iskoláknak, a megyei könyvtárnak adományozták. Matekovits Mihály akkori főtanfelügyelő-helyettes hozott magyar tanárokat, akik kiválogatták a számukra szükséges köteteket, és elszállították. Vidéken a községi könyvtárak általában a mai napig megmaradtak, mert a kultúrotthonok még működnek. Pécskán, például, a községi könyvtár száz éve, szinte megszakítás nélkül nyitva áll a kultúrházban. Az ‘50-es években az országban a könyvtárak állományát alaposan átfésülték, kidobták például az 1944. augusztus 23. előtti “ellenőrizetlen fordítású” könyveket. Hivatalos adataink szerint Hunyad megyében az 54 vidéki könyvtár közül egyetlen egyet számoltak fel az utóbbi években. Hunyad megyében tavaly öt könyvtár maradt könyvtáros nélkül, az idei januártól pedig hatodikként felzárkózott Solymos is. Urikányban most nincs könyvtáros, pedig a könyvállomány jelentős, közel 16 ezer kötet áll a 10 ezer urikányi lakos rendelkezésére. A statisztikai adatok szerint a megyében még további 14 vidéki könyvtár tengődik önkormányzati támogatás nélkül. A részben magyarlakta falvak közül egyedül Csernakeresztúr büszkélkedhet saját könyvtárral /14 ezres állományának több mint fele magyar nyelvű/, de csak hetente egyszer van nyitva. De azért van olvasója, évente körülbelül 200 ember fordul meg itt, mondja Cizmas Terezia könyvtáros elmondta, kevesen igénylik a magyarok közül ezeket a könyveket. Az ötvenes években más volt a helyzet, akkor sokan olvastak még magyarul Csernakeresztúron is, meg Sztrigyszentgyörgyön is, ahol annak idején gazdag könyvtár működött az odatelepedett bukovinai székelyek számára. A hatvanas években azonban a könyvállományt átadták a pusztakaláni vasgyár szakszervezetének, amelyet az utóbbi másfél évben már csak a peres ügyei tartanak életben. A könyvállomány viszont megmaradt a városi művelődési házban és most éppen azon dolgoznak, hogy az köztulajdonba kerüljön. A vajdahunyadi szakszervezeti könyvtár viszont él, közel 100 ezer kötetes. A Zsil-völgyi szakszervezeti könyvtárak a maguk nemében egyedüliek a térségben. Petrozsényon kívül Petrillán, Urikányban és Aninószán van 10-10 ezer körüli kötetet számláló közkönyvtár. /Gáspár-Barra Réka: Elpusztított könyvtárak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2007. május 14.
Tizedik alkalommal szervezték meg a hét végén a petrozsényi Caritas házban a petrozsényi római katolikus ifjúsági találkozót, amelyen – elnevezése ellenére – vulkáni, aninószai, petrillai, pusztakaláni, vajdahunyadi, csernakeresztúri résztvevők is voltak. Kiscsoportos beszélgetés zajlott, majd tematikus előadások következtek. A cél a felebarát megsegítése, hangsúlyozta Dubik Nóra, a rendezvény főszervezője. /CH. A. : Ifjúsági találkozó Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2007. augusztus 31.
Amióta sikerült kieszközölni Hunyad megyében Déván három párhuzamos magyar középiskolai osztályt, évről évre az anyanyelvű oktatásban érdekeltek kétségbeesetten futkostak, hogy meglegyen a három osztály indításához szükséges diáklétszám. Az idén történik meg először, hogy augusztus végén mindhárom kilencedik nagyjából indulásra kész, mondta Kocsis Attila, a Téglás Gábor iskola igazgatója. Pozitív tendenciát mutat a vajdahunyadi magyar oktatás, ahol idénre sikerült fiatal tanerőkkel megerősíteni a pedagógusgárdát és az első osztályba a múlt évi 4 diákhoz képest 14-en iratkoztak be. Csernakeresztúr tartja a szintet az idénre beiratkozott öt elsősével. Némi visszalépés csupán a Zsil völgyében tapasztalható, illetve Pusztakalánban, ahol a diáklétszám-csökkenés miatt össze kellett vonni, illetve be kellet szüntetni tagozatokat. Összevonás történt a lupényi és vulkáni gimnáziumok szintjén is, az elemik pedig mindkét településen egybeolvadtak. Petrillán tavaly egyetlen elsős sem jelentkezett, idén négyen iratkoztak első osztályba, ami jó négy évre garantálja az itteni összevont elemi fennmaradását. Petrozsényban, amióta a Szent Ferenc Alapítvány beindította gyermekotthonát, gyakorlatilag nincs gond a diáklétszámmal, hiszen évről-évre kikerül a jó 20-25-ös létszámú osztály. Hasonló a helyzet Szászvároson, ahol ugyan 10 körül mozog egy-egy osztály létszáma, de ez a Szent Erzsébet gyermekotthonnak köszönhetően évek óta stabil. Idén három új óvodai csoportot is sikerült beindítani a megyében. Magyarul tanulók létszámának alakulása Hunyad megyében I–IV. V–VIII. IX–XII. Szakiskola Összesen2005–2006 327 308 210 50 = 895 2006–2007 343 306 188 61 = 898 2007–2008* 344 298 170 74 = 886 *Tervezett beiskolázási számok /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Nyugis tanévkezdés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2007. október 31.
Pusztakalánból, Piskiről, Vajdahunyadról mintegy harmincan gyűltek össze találkozóra vasárnap, október 28-án Bácsiban. Az istentiszteletet követően kötetlen beszélgetésre került sor az egyházközség tanácstermében, a találkozón részt vettek az RMDSZ megyei szervezetének vezetői, Winkler Gyula távközlési miniszter és európai parlamenti képviselőjelölt vezetésével. /Bácsi. Szórványközösségek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2007. december 17.
A hét végén Déván megszervezett hagyományos adventi versmondó versenyen első alkalommal vehettek részt elemisták is. – Az Adventi koszorú nevet viselő versenyt immár hatodik éve szervezik meg Hunyad megyében, mondta el Deák Piroska tanárnő, aki zsűrielnökként évek óta követi nyomon e rendezvényt. – 2001-ben László Anikó tanárnő ötlete nyomán indult az Adventi koszorú, amelynek három évig a dévai Melite Református gyülekezeti Ház, illetve a Magyar Ház nyújtott teret. Három éve költözhetett be a verseny a Téglás Gábor Iskolacsoportba. A megye minden sarkából – Lupényból, Szászvárosról, Pusztakalánból, Vajdhunyadról és Déváról jöttek gyerekek. A Corvin Kiadó jóvoltából minden diák emléklappal és gazdag könyvajándékkal térhetett haza. /Gáspár-Barra Réka: Adventi koszorú, hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2008. július 30.
Pusztakalánon július 28-ra virradó éjszaka húsz cigány be akart hatolni az egykori kohászati művek területére, ócskavasat lopni. A biztonsági őr próbálta megakadályozni őket ebben, mire a cigányok vasvillákkal és baltákkal rátámadtak, megverték, illetve tönkre tették őrbódéját. A pórul járt biztonsági őr értesítette kollégáit. Az őrző-védő cég 20 biztonsági őre kiszállt a pusztakaláni cigánytelepre, ahol verekedés tört ki 70 helyi romával. A tömegverekedés során a biztonsági őrök gumilövedékeket is használtak, s 9 személy megsérült. Az éjszakai tömegverekedésnek a rendőrség kiszállása vetett véget. A rendőrség bűnügyi eljárást indított az ügyben. /Chirmiciu András: Romák verekedtek biztonságiakkal. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./
2008. augusztus 26.
Máté Márta, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes a napokban tért haza Finnországból, ahol a tanfelügyelőség által elnyert Leonardo da Vinci program keretében vett részt, tizenhárom tanfelügyelő- és pedagóguskollégával együtt, az európai oktatási rendszerek megismerését célzó egyhetes képzésen. A nemzetközi felmérések alapján a finn oktatási rendszer a világ legjobbjai közé tartozik. Finnországban az egész oktatási rendszer ingyenes és ösztönzik a fiatalokat a továbbtanulásra. Finnországban a svéd kisebbség által lakott települések mindegyikén működik svéd nyelű iskola, vagy osztály. Biztosított a svéd tannyelvű egyetemi oktatás is. Természetesen ezekben az intézményekben is kötelező a svéd nyelv elsajátítása. A Hunyad megyei magyar oktatást illetően Déván kialakultak a Téglás Gábor Iskolacsoport osztályai. Beleértve a két első és két kilencedik osztályt is. Megvan a létszám és iskolai szinten is 600 körüli gyermekkel számolnak. A megyében I-VIII. osztályos tagozat indul még Vajdahunyadon, Lupényban és Petrozsényben. Elemi osztályok maradnak Vulkánban, Szászvároson és Csernakeresztúron. Azonban megszűnik a magyar oktatás Petrillán és Pusztakalában. A Téglásban az elmúlt évek négy párhuzamos dévai magyar kilencedik osztályához képest idén csak kettő indul. Máté Márta reméli, hogy a csökkenő tendencia megáll. Jelentősebb tanárhiány a szakképzés terén mutatkozik. A főtantárgyakat megyeszerte szinte száz százalékban szakképzett pedagógusok oktatják és nagyrészük címzetesként. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Máté Márta főtanfelügyelő-helyettessel a finnországi tapasztalatairól és hazai realitásokról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./
2009. január 13.
Hány magyar él még Hunyad megyében? A legutóbbi – 2002-es – népszámlálás 25 ezer körüli számot mutatott ki. Azóta folyamatosan csökken a szórványmagyarok száma. A temetések száma meghaladja a születésekét, szinte valamennyi egyházközségben. Déván, Vajdahunyadon és környékükön lévő településen, néhány magyar faluban él a Hunyad megyei magyarság legjelentősebb része. A dévai belvárosi római katolikus egyházközösségben 4 esküvő, 13 keresztelő, 27 temetés volt 2008-ban, a dévai csángótelepi római katolikus egyházközösségben 25 esküvő, 22 keresztelő és 27 temetés, a dévai református gyülekezetben 5 keresztelő, 22 temetés, a dévai unitárius egyházközségben 2 temetés volt, keresztelő egy sem. A csernakeresztúri római katolikus egyházközségben 8 keresztelő és 14 temetés volt, a hozzátartozó Piskitelepen keresztelő nem volt, csak 6 temetés. A piskitelepi reformátusoknál 1 keresztelő, mellett csupán 2 temetés volt. Az ide tartozó Haró faluban a 2 temetésre 4 keresztelő jutott! Sajnos ez kivételnek számít. A vajdahunyadi római katolikusok 30 keresztelőt, és 33 temetést tartanak nyilván 2008-ban. A vajdahunyadi református egyházközösségben 5 keresztelő mellett 29 temetésre került sor, a vajdahunyadi unitárius egyházközségben csak 1 temetés volt. A rákosdi református egyházközségben: 2 keresztelő, 2 temetés. Az ide tartozó Hosdáton egyetlen keresztelőre 4 temetés jutott, Alpestesen, pedig 3 temetés volt. A megyén belüli szórványban sem jó a helyzet. A szászvárosi római katolikus egyházközségben 2 keresztelő, 2 temetés, a szászvárosi református egyházközségben 1 keresztelő, 3 temetés, az ide tartozó Lozsádon egyetlen temetés volt. A pusztakaláni római katolikusnál 2 keresztelő, 11 temetés, az egyházközséghez tartozó hátszegi katolikusoknál 2 keresztelő, 4 temetés, a hátszegi reformátusoknál az egyetlen keresztelőre 3 temetés jutott. A petrozsényi római katolikus egyházközösségben 24 keresztelőt, 47 temetést, a petrozsényi reformátusoknál 6 keresztelőt, 26 temetést, a petrozsényi unitáriusoknál 2 keresztelőt és 5 temetést regisztráltak. A petrillai reformátusoknál 1 keresztelő és 4 temetés volt. A vulkáni római katolikus egyházközösségben 18 keresztelő és 23 elhalálozás, a vulkáni reformátusoknál 3 keresztelés és csak 2 temetés volt. A lupényi római katolikusoknál 44 keresztelő és 42 temetés történt, a lupényi reformátusoknál 6 keresztelő és 16 temetés, a lupényi unitárius egyházközségben 1 keresztelő és 5 temetés volt. Hunyad megyében az elhunytak szinte kivétel nélkül magyarok, míg az esküvők gyakran vegyesek, s gyakran vegyes családokból származó, vagy magyarul egyáltalán nem beszélő szülők gyermekeit keresztelik. /Chirmiciu András: Tovább fogy a Hunyad megyei magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
